Mediterrán Sibillák

Jósnők a Vatikánban

Pauszaniasz Periégétész, a földrajztudós leírása alapján a Szibülla az  „emberek és az istenek nászából született, egy halandó és egy halhatatlan nimfa leánya volt.  Más mondák Apollón testvére, vagy Apollón gyermekeként említik. A latin irodalmi források szerint a Szibülla (a név jelentését nem ismertjük), Apollón kultuszához kötődő, keletről érkezett jósnő volt. Ovidius az Átváltozásokban úgy meséli, hogy Apollón – szerelméért cserébe – azt ajánlotta Szibüllának: annyi évig élhet, ahány homokszem van egy marék porban.

A homokszemek száma több mint ezer volt, de miután a Szibülla éveihez nem kért örök ifjúságot, az öregség megtörte, és végül már csak egyetlen vágya maradt: a halál. Ezért jóslatai mindig borongósak – katasztrófák vagy örömtelen, rémületes események bekövetkeztét jelezik. A mítosz úgy tartja, hogy a Szibülla képes volt egyszerre több helyen megjelenni, de az i. e. 1 század-beli római polihisztor Terentius Varro szerint legalább tíz különböző Szibülla volt: perzsiai, libüéi, delphoi, kimmeriai, erüthriai, számoszi, küméi, hellészpontoszi, phrügiai, tiburi. Szibülla állítólag, utolsó jóslatai egyikében megjövendölte Jézus Krisztus születését. Ezért Szibüllát a keresztény, főleg a korabeli reneszánsz művészet a Messiás hírnökeként ábrázolta. A jósnők alakja kedvelt témája volt Giottonak, Raffaellonak és kiváltképpen Michelangelonak, aki a Sixtus-kápolna mennyezetére festette a Szibüllák monumentális portréit.

Pauszaniasz szerint a delphoi Szibülla Trójából érkezett Delphoiba, bátyjával Apollónnal együtt, még a trójai háború előtt. Egy ideig Szamosz szigetén élt, később ellátogatott a Kolophón közelében fekvő Klarosz városába és Déloszra, majd kilenc emberöltő elteltével Trójában érte utol a halál. Halála után, így beszélik, hangja vándorolni kezdett, és váratlanul az emberek fülébe súgta a jövő sötét talányokba rejtett titkait.

Azzal, hogy esetleg több Szibülla létezett, először Arisztotelész írásaiban találkozunk, aki négy jósnőt említ. Pauszaniasz szintén négyet, amelyek eredetük szerint a líbiai Szibülla, marpésszoszi Szibülla, küméi és babilóniai Szibülla. A szibülla szó itt már köznév, a látnoknők általános megnevezésére szolgál. Az i. e. első századi polihisztor, Terentius Varro (i. e. 116–27) szerint legalább tíz különböző Szibülla volt: perzsiai, líbiai vagy libüéi, delphoi, kimmeriai, erüthrai, számoszi, küméi, hellészpontoszi vagy marpésszoszi, phrügiai, és végül a tiburi. A Szibülla-kultusz az i. sz. 1. századig tartott, de emléke a 4. századig megőrződött.

E klasszikus jósnők méltó helyet kaptak a próféták mellett a vatikáni Sixtusi kápolnában Michaelangelo művészete által mintegy elismerve világsegítő munkájukat, hiszen sem ma, sem pedig a klasszikus korokban nem volt olyan harc, háború, házasság, királyválasztás, azaz jelentős esemény, melyben ne kérték volna egy nagy tudású jósnő, médium segítségét. ( A vatikáni Sixtusi kápolna 3D-ben: www.vatican.va/various/cappelle/sistina_vr/index.html ). A boszorkányüldözések őket elkerülték, hiszen Európában a középkorban elsősorban az uralkodó osztályt szolgálták. A különböző történelmi korszakok irántuk tanúsított tisztelete megmutatkozik a klasszikus művészetekben.

SZIBILLÁK A KLASSZIKUS MŰVÉSZETEKBEN

*   *   *   *   *

EREDETI SIBILLA - La Vera Sibilla

*   *   *   *   *

SZIBILLA ORÁKULUM - Sibilla Oracle Cards

*   *   *   *   *

ANTIK SIBILLA - Antica Sibilla Italiana

*   *   *   *   *

NOSTRADAMUS SIBILLÁJA - Sibilla di Nostradamus

*   *   *   *   *

CIGÁNY SIBILLA - Sibilla della zingara

*   *   *   *   *

CIGÁNYKÁRTYA TANFOLYAM

 Feliratkozás hírlevélre * EZOTERIKUS TANFOLYAMOK

  ÉVA ILONA a FACEBOOK-on